Néptáncélet Kisújszálláson 1993- 2021 között
„…Nem hagyományápolónak tartjuk magunkat, hanem azt visszatanulónak, visszatanítónak, megélőnek, folytatónak, átadónak, átörökítőnek…”(Kecskésné Herczegh Kata)
A kisújszállási néptánc oktatása és néptáncos élet nagy és eredményes múltra tekint vissza. Az 1993-tól az Arany János Általános Iskolában a délelőtti órák keretében Fehérvári Zsuzsanna vezetésével elkezdődött a néptánc tanítása. 1995-től már Fekete Istvánnal „Csucsu bácsi”- val együtt, az akkori Ifjúságiházban néptáncszakkörbe hívták a gyerekeket. Az Árvácska nevet kapta az általános iskolás gyerekekből álló népes együttes.
1996- ban került városunkba, Csucsu bácsi kérésére, Kecskésné Herczegh Kata, aki mai napig a néptáncosok összefogója, egyben tartója. Müvészeti munkatársként Kazinczy Ferenc segítette a szakmai munkát. 1997- ben Kata vezetésével indult el az Árvácska utánpótlásának kinevelése Tücsök és Kistücsök néven. Néptánctáboraik azóta is, immáron 25. éve, Tücsökfalva néven ismertek. Az akkori táncosok a szegedi, gyöngyösi néptáncfesztiválok mellett Ausztriába, Romániába, Olaszországba is eljutottak.
2000 és 2003 között a Pátrya Művészeti Alapiskola tagjává vált az addig „műv. házas” tánccsoport, majd 2003-2004-es tanévtől a Városi Zeneiskola vette át a néptáncos közösséget. A művészetoktatás önálló tagozata lett, biztosítva ezzel a mindenkori utánpótlást az akkori nagyegyüttesnek. A Nagykun Táncegyüttes 2004- ben vette fel a nevét, amelyet azóta is büszkén viselnek a táncosok, hiszen általa váltak ismertté országszerte táncaikkal, koreográfiáikkal, „nagykunos” megjelenésükkel, habitusukkal. A 2012-es évben, az addig önkormányzati működtetésű művészeti iskola a Baptista Szeretetszolgálat EJSZ fenntartása alá került és művészeti iskola keretei között történik a néptáncos utánpótlásnevelés.
A néptáncosok háttérszervezete, segítője, támogatója a Bokorvirág Hagyományörző Egyesület.
Az elmúlt közel 20 évben a Nagykun Táncegyüttes és utánpótlás csoportjainak munkáját segítette, mint asszisztensek, mint néptáncoktatók: Preszner Richárd (Szeged), Kovács Sándor- Söndör (Gyomaendrőd), Kecskés Gergő (Törökszentmiklós), Szentpéteri Balázs (Kunhegyes) és Bolgovics Gergő (Kisújszállás- Budapest).
Hitvallásuk: Nem hagyományápolónak tartják magunkat, hanem azt visszatanulónak, visszatanítónak, megélőnek, folytatónak, átadónak, átörökítőnek. A táncosok úgy nőnek fel közöttük, mint egy nagycsaládban. Részei lehetnek valaminek, ami tele van értékekkel, programokkal, együttlétekkel, ünnepekkel. Lassan 20 éve, hogy farsangot temetnek, locsolkodnak, pünkösdölnek, tüzet ugranak, szüreti mulatságoznak, Márton napi Liba- báloznak, Lucáznak, Bölcsőcskéznek, Betlehemeznek.
Rendkívül fontos számukra a „nagykunosságuk”. Az utánpótlás csoportok identitásukat erősítve, régi kun neveket kaptak: Garaguly, Karakas, Bengecseg, Gyöngyök.
Műsoraik igen változatosak –a helyi rendezvényeken történő megjelenéstől, az egész estés műsorokon át a tematikus darabokig: Asszonysors, Én elmentem a vásárba, Mind azt mondják, így vót, meg úgy, Nagykunsági krónika, A magyar nő felelőssége, Kettőből eggyé kerekedés, A pad meséi 1.-2.-3. De ők itt maradtak veszteg, stb. Fontosnak tartják a jeles napokhoz kapcsolódó szokások, dramatikus játékok ismeretet, megmutatását, színpadra állítását. Műsoraikban szinte az egész Kárpát- medence zenei és táncanyagát érintik.
Felléptek: Budapest Vörösmarty-tér, Hagyományok Háza, Kazah Nagykövetség, Magyarországi Nagykövetek évbúcsúztatója, Csepel, Üröm, Nagykálló, Jászkisér, Szolnok, Jászberény, Panyola, Túrkeve, Püspökladány, Dévaványa, Hajdúnánás, Wilamowice (Lengyelország), Gyimesfelsőlok, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Perkő (Erdély), Kínában és Kazahsztánban, Szlovákiában is képviselhették hazánkat és nem utolsó sorban itthon, Kisújszálláson.
2008-ban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Kulturális díjat vehették át, 2013-ban a Nagykunságért díjat - saját tájegységük értékeinek megőrzéséért, használatáért, közvetítéséért a környező városok polgármestereiből álló tanács, önkormányzatunk javaslatára, a Nagykun Táncegyüttesnek ítélte. 2019-ben a Jászkunság Hagyományőrzéséért díj – értékmegőrző munkájáért díjat kapott az együttes. Mindemellett többszörös Nívó díjasok, országos fesztiválok, tanulmányi versenyek első helyezettjei, különdíjai is szerepelnek a szakmai elismerések között. Két alkalommal az év legjobb koreográfiai közé válogatták Herczegh Kata és fia Kecskés Gergő munkáit, így az Országos Néptáncantológián is bemutathatták az együttes produkcióit.
Fontos megjegyezni a néptáncoktatás és az együttesek szempontjából, hogy Herczegh Kata 1997-ben kezdte el a nagykunsági szokások, játékok felkutatását, gyűjtését múzeumokból, levéltárakból, helyi kiadványokból, valamint nagyszülőktől, dédszülőktől. 2003- ban látott napvilágot Almabáltól a labdacéhig könyve, amely a mai napig az alsós néptáncoktatás, valamint a művészeti iskola előképzőseinek tananyaga Kisújszálláson.
Az együttes életében fordulópont akkor következett be, amikor Herczegh Kata hosszas, hetekig tartó kutatások után az MTA Zenetudományi Intézetéből elhozhatta a Nagykunság településeinek archív film és írásos kutatásait, gyűjtéseit. Ebből a hatalmas anyagból került alapos feldolgozás után a táncosok lábára a Nagykunság táncanyaga, amely azóta is mind a művészeti, mind az általános iskolák néptánctanításában megjelenik, mint elsőszámú és legfontosabb táncanyag. Az első generációs nagykunosok a 2010-ben a Duna tv Etnoklub című műsorában mutathatták be az egész ország előtt tájegységünk szépségeit. Ebben az adásban megjelenő Tápió – mente (Terék József anyagai alapján) táncait elsőként, Herczegh Kata dolgozta fel írásos és archív filmanyagok segítségével és adta át táncosainak, majd tanította vissza a Tápió- menti táncegyütteseknek is.
A Nagykun, mint műhely elmondhatja magáról, hogy kiváló táncosokat indított el a pályáján. A táncosképzésben, a profitáncos világban, táncpedagógusként, együttesvezetőként, néprajzosként, sőt fejlesztő pedagógusként is megállják a helyüket. Továbbörökítik az itt megszerzett tudást tanítványaiknak, s többen már saját gyerekeiknek.
A kisújszállási táncosok jelenleg 2022. május 14.-én megrendezésre kerülő 25 éves jubileumi műsorukat szervezik.
„…Mi a mi titkunk? Az, hogy mindent szívből-lélekből vagyunk hajlandóak tenni, vagy sehogy. Nincs középút”
Feljegyezte:
Kecskésné Herczegh Kata közlése (2021)
