Kisújszálláson a kiegyezés előtt a pénzgazdálkodás ismeretlen gyakorlat volt, hiszen az eladott termékekért kapott pénzt a gazdálkodók rögtön áruvásárlásra fordították. Viszont a fejlődés, a korszerű gazdálkodás, a kereskedés, az ipar gyakorlása hitelintézet, takarékpénztár létesítésének igényét vonta maga után. 1870-ben alakult meg az első ilyen intézet városunkban, Nagykunsági Takarékpénztár néven, a Fő utcán, a mai Deák Ferenc-Rákóczi utca tengelyében. Másodikként, 1897-ben felépült a Városi Takarékpénztár impozáns épülete, mely ma OTP Bankként működik.
A harmadik pénzintézet 1906-ban jött létre, Leszámítoló és Takarékegylet néven. Azt, hogy a Vásár és Táncsics, akkori Nádor utca sarkán álló épületben kezdte-e meg működését, vagy ez a székháza csak később épült fel, nem tudható, de az biztos, hogy az épület rajzolata már szerepel az 1910-ben készített városi térképen. A szecessziós jegyeket hordozó épület karakteres saroktornya, tetején a szorgalmasan gyűjtögető méheket szimbolizáló méhkassal, egyértelműen utal az épület funkciójára.
Ez a bank - a másik kettővel ellentétben - kis összegű betéteket is elfogadott és kis összeget is hitelezett az igénylőknek. Ezért a közvélemény, a kispénzűek bankját Piculásnak nevezte el. A Pallas Nagylexikonból tudható, hogy a picula, kis értékű pénzérmét jelent, a koronaérték behozatala, 1892 előtt forgalomban lévő magyar és osztrák ezüst tíz krajcáros váltópénznek a tréfás neve. 1 forint 100 krajcárnak felelt meg, 10 krajcár (a picula) a forint tizedét jelentette. Ezüstérme volt, mely önálló vásárlóértékkel bírt. A picula elnevezés megmaradt a korona-fillér pénzrendszer beiktatása során is. E rendszerben a picula értéke 20 fillérnek felelt meg. A szójegyzékekben „kis pénz” elnevezésként él ez a változó értékű kifejezés, melyről mondás is született: „Jobb a gyakori picula, mint a ritka korona”. Azért is maradhatott meg ez a kis pénz elnevezés, mert – például a Nagykunságban is - szokás volt a keresztapa részéről az újszülöttnek egy, a születés évében vert ezüst krajcárt ajándékozni, melyet kilyukasztottak és a kisgyermek csuklójára kötöttek.
A bank tehát, amelyik kis értékű pénzforgalmat is felvállalva, kiérdemelte a Piculás bank nevet, hosszú ideig szolgálta a pénzforgalmat. C. Szabó Istvánné adatközlő elmondása szerint a II. világháború után az Országos Szövetkezeti Hitelintézet működött a falak között, melynek igazgatója, 1949-től a férje, C. Szabó István volt. 1953. január 1-től 1962. december 15-ig, szintén az ő vezetésével, a Magyar Nemzeti Bank üzemeltette a pénzintézetet. 1962. december 21-én adták át oktatási célra az épületet, melyet 2008-ig a Móricz Zsigmond Gimnázium és az Illéssy Sándor Szakközépiskola használt kollégiumként.
A város tulajdonában lévő épület használati jogát 2009-ben a Városvédő és -Szépítő Egyesület nyerte el, akik a több mint száz éves épületet sok munkával, pályázati pénzekből és saját forrásból felújították, majd Piculás Civilházként birtokba vették. Így vált az egykori Piculás bank az egyesület székházává és a városi civil- és közösségi élet központjává. A nyitó rendezvényre 2009. szeptember 22-én, Hagyományőrző civilek a Nagykunságban címmel került sor. 2013 áprilisától a Szövetség az életen Át Tartó Tanulásért szervezettel kötött szerződés értelmében folyamatosan, aktívan működött a NYITOK tanulási központ az épületben. Az eltelt években folyamatosan élettel teli volt a Civilház, számtalan rendezvény, könyvbemutató, kiállítás, konferencia résztvevői népesítették be. Szinte állandó volt a nyitva tartás, köszönhetően a Kulturális Közfoglalkoztatási Program keretében ott dolgozóknak. A NCA, NEA támogatásainak és az egyesületi saját források felhasználásának köszönhetően nagyobb felújítási munkálatok is megvalósultak az épület belső tereiben és a tetőszerkezeten. Sor került a saroktorony felújítására, a bejárati folyosó hidegburkolására, a nagyterem szalagparkettázására, a küszöbök és a bútorzatok cseréjére, a termek festésére, új függönyök és -tartók elhelyezésére. 2016 áprilisában, a Műemléki Világnap alkalmából, kiemelt védettséget jelölő tábla került az épületre. Sajnos, a kisebb javítások ellenére az épület tetőszerkezete és homlokzata erősen megromlott. Az egyesület hosszú évek óta kereste a pályázati lehetőségeket a probléma megoldására, akár a részleges felújítás megvalósítására. 2021-ben, a Miniszterelnökség által meghirdetett Városi Civil Alap pályázat keretében közel nyolc millió forint támogatásban részesült az egyesület, melyből sor került a főépület teljes tetőszerkezetének és a toronyszerkezetének felújítására. A homlokzat felújítása továbbra is megoldásra vár.
Forrás:
Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2010-es közönséges évre.- Kisújszállás, 2010.- 138-140. p.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2017. évre.- Kisújszállás, 2017.- 137-139. p.
