Értéktár elemei

Pintér Attila kisújszállási alkotói tevékenysége


Pintér Attila kisújszállási alkotói tevékenysége


1976-ban született Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Kazincbarcikán. Gyerekkorát másfél éves korától már Kisújszálláson töltötte, jelenleg Budapesten él.
Édesanyja zongoratanárnő, édesapja magyar-francia szakos tanár, Kazinczy-díjas anyanyelvápoló, műfordító, költő. Így talán nem is csoda, hogy már nagyon korán megmutatkozott érdeklődése és affinitása a művészetek iránt. Gyerekkori, meghatározó, első igazi mesterének Kovácsné Bulkay Julianna kisújszállási grafikusművészt tartja.
Legelső köztéri munkáit egészen fiatalon, 16–20 évesen készítette. Azóta közel 25 kis- és nagyméretű szobra látható az ország több településének közterein, melyeknek anyaga leginkább bronz, illetve vannak kőből, sőt krómacélból készült alkotásai is. Ezek közül több is kifejezetten közkedveltté vált és nagy népszerűségnek örvend.
Az ezredfordulón diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, Kő Pál szobrászmester osztályában. Előtte bronzműves és szoboröntő szakképesítést is szerzett a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában (1989–1995 között) Orr Lajos szobrászművész szárnyai alatt.
A szobrászművész-diploma megszerzése után 3 évig az egyetem (MKE) bronzöntödéjében dolgozott, majd 7 évig közép- és alapfokú művészeti szakiskolákban tanított. Szobrászatot, alakrajzot és anatómiát Nyíregyházán, majd Kaposváron, később Kisújszálláson festészetet és grafikát. Egykori tanítványai javarészt mostanra már a művészeti egyetemek végzős hallgatói vagy maguk is végzett, diplomás művészek.
Autonóm művészetében kezdetben inkább faragott szobrokat készített nagyrészt fából, de néha kőből is, viszont az ezredforduló óta inkább már elsősorban bronzzal dolgozik. Műveinek érezhetően meghatározó alapja a klasszikus, figurális, mintázó iskola hatása, de átlényegíti azokat egy párhuzamos gondolati és formai absztrakció, mely alapvetően filozofikus hozzáállást tükröz. 1990-es évek óta szerepel kiállításokon, magyar és nemzetközi szimpóziumokon. Művei megtalálhatóak az ország több rangos gyűjteményében is.
„Szobraira nem aggatott semmi divatos teatralitást, a drámaiságot nem a széles gesztusokban kereste, hanem a dolgok lényegében.” - Antall István Pintér Attila munkásságáról
Munkásságát Kisújszállás Város Önkormányzata 2014-ben Arany János Pedagógiai, Kulturális és Művészeti Díjjal ismerte el.

Köztéri munkái

Némedi András költő bronz domborműve – Tápiószőlős, 2021
Rajczi Pál atya bronz domborműve – Bakonyszücs, 2021
Dr. Bakos-Tóth Márta bronz domborműve – Bakonyszücs, 2021
Csukás István emlékfal bronz domborműve – Kisújszállás, Kossuth u., 2020
József Attila bronz mellszobra – Budapest, IX. ker., Ferenc tér, 2019
Hild János díj kétoldalas érem nagyított bronz plakett másolatai a Város-makett mészkő talapzatán – Kisújszállás, 2017
A Négyszögletű Kerek Erdő Mesélője (Lázár Ervin emlékére), társalkotó Kontur András – Budapest, IX. ker., Kerekerdő park, 2017
„Az igazi Pom Pom” krómacél installáció (Csukás István 80. születésnapjára), társalkotó Rajcsók Attila – Kisújszállás, 2016
Vajda Lajos bronz dombormű és emléktábla – Kisújszállás, 2016
Kiss Tamás költő egész alakos bronz szobra – Kisújszállás, 2015
Város-makett (bronz, társalkotó Petrika Kristóf) és Humán Napóra (mészkő) – Kisújszállás, 2014
Piacos fiú egészalakos bronz szobra – Kisújszállás, 2014
Bagaméri bronz és mészkő szobra (Csukás István munkásságának tiszteletére) – Kisújszállás, 2013
Szekeresi Nagy József ’56-os mártír bronz domborműve – Ákos (Partium), 2011
Bárány-kút bronz vízköpői (a kőtáblát Oláh László készítette) – Kisújszállás, 2010
Remenyik Zsigmond-emlékmű – Dormánd, 2010
Kiss Tamás költő bronz portré domborműve a költő szülőházán (a kőtáblát Oláh László készítette) – Kisújszállás, 2006
Zsoldos István bronz portré domborműve (a kőtáblát Oláh László készítette) – Kisújszállás, Morgó csárda, 2005
Dr. Petkovics Tamás bronz portré domborműve (a kőtáblát Oláh László készítette) – Kisújszállás, 2002
Aradi vértanúk emlékműve (a 13 bronz portré plakett Kosina Lászlóval közös alkotás) – Soponya, 1998
Móra Ferenc - dombormű – Fegyvernek, Móra Ferenc Ált. Isk. aulája, 1997
Móricz Zsigmond - dombormű (bronz) – Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Ált. Isk. aulája, 1996
Lorántffy Zsuzsanna - dombormű (patinázott gipsz) – Nyíregyháza, Református Gyülekezeti Ház, 1995
Csontváry - dombormű (bronz) – Nyíregyháza - Sóstó, 1994

Restaurálás, szoborfelújítás

2021, Komárom: Petőfi Sándor Ált. Isk. homlokzatának egyik puttó figurája (műkő/műgyanta)
2019, Kisújszállás: I.VH emlékmű (Tápai Antal - IV. Béla futára c. bronz lovas szobra belső vázrendszerének cseréje)
2019, Cegléd: I.VH emlékmű bronz figuráinak, kő posztamensének és feliratainak restaurációja
2014, Kisújszállás: I.VH emlékmű (Tápai Antal - IV. Béla futára c. bronz lovas szobrának újra patinázása, impregnálása és kő talapzatának felújítása)

Érmek, plakettek

Országos „Szép magyar beszéd” verseny kétoldalas bronz emlékérme
Dr. Petkovich Tamás szociális és egészségügyi díj (kétoldalas emlékplakett) – Kisújszállás
Dormánd Községért kitüntető cím – Dormánd
Adományozók emlékérme – Budapest, SOTE Gyermekklinika
Bárczi Géza-emlékérem – Budapest, ELTE

Kiállítások

2021. „Homo et Natura - 1981-2021” – 40. jubileumi kiállítás - Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep – Mezőtúr, Városi Galéria
2020. „Külön mégis együtt” - Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep zárókiállítása – Mezőtúr, Városi Galéria
2019. „Az egyén szabadsága” – Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep zárókiállítása – Mezőtúr, Városi Galéria
2018. A Négyszögletű Kerekerdő Mesélője szobor – Art Week – Bp. IX. ker., Gát u.3.(József Attila emlékhely)
2017. „Káosz és rend” – Szeged, Reök-palota (MAOE)
2015. „Harmónia” – Szentendre, Művészet Malom (MAOE)
2014. „Nyárnyóc” - Losonczi József Márk festő- és fotóművésszel – Kisújszállás, Hotel Kumánia Galéria
2013. „Mesterek” - Kovácsné Bulkay Juliannával és Bészabó Andrással - Kisújszállás, Városháza díszterme
2012.” Fény- szín- tér elemek” (St.Art művészcsoport) - Kisújszállás, Papi Lajos Alkotóház udvara
2009. Plein- Art Kortárs Művészetek Fesztiválja - Budapest, Erlin Galéria
2008. 32.Sóstói Éremművészeti Alkotótelep záró kiállítása - Nyíregyháza - Sóstó
2008. Plein- Art Kortárs Művészetek Fesztiválja - Budapest, Erlin Galéria
2007. május 18 -19 -20. „Ráday - Kultucca” – Budapest IX. ker., Ráday u.
2004. „Pogány Korpusz” szoboravató társkiállítása - Kisújszállás, Papi Lajos Alkotóház
2002. „EX-RÖLTEX” Kortárs Galériák Fesztiválja - Budapest, Deák Palota
2001. Diploma kiállítás - Budapest, Epreskert (MKE)
1999. Hevesi művésztelep záró kiállítása (Kő Pál osztály) - Heves
1998. Hevesi művésztelep záró kiállítása (Kő Pál osztály) - Heves
1997. Kisújszállási Alkotóművészek Kiállítása, Kisújszállás, Papi Lajos Alkotóház
1997. Hevesi művésztelep záró kiállítása (Kő Pál osztály) - Heves
1994. Érettségizők kiállítása - Nyíregyháza, Városi Galéria
1992. Várvölgyi Művésztelep záró kiállítása - Csontváry Kamaragaléria, Nyíregyháza
1992. Várvölgyi Művésztelep záró kiállítása - Várvölgy
1991. Kisújszállási Alkotóművészek Kiállítása - Kisújszállás, Papi Lajos Alkotóház

Alkotásai Kisújszálláson
Köztéri alkotások

Csukás István emlékfal bronz domborműve – Kisújszállás, 2019

A Városvédő és -Szépítő Egyesület kezdeményezésére, Kisújszállás Város Önkormányzatának támogatásával emlékfal készült Csukás István kisújszállási születésű író-költő egykori szülőházának helyén, a Kossuth utca 30. szám alatt. Az eredeti, meszelt falú házat idéző faltöredéken két tábla látható. Pintér Attila bronz domborműve, aki Csukás István arcképét, jó néhány mesefiguráját és az író-költő kisújszállási élményeit megörökítő Rigmus két hangra című versének idézetét véste a nemes anyagba, valamint az Oláh László műköves mester által készített márványtábla, mely szövegében és egy gravírozott kép által emlékeztet az egykori szülőházra. Az emlékfal avatására 2019. április 26-án, az egyesület által szervezett Műemléki világnapi rendezvénysorozat részeként került sor. Az avatás óta helyiek és számtalan vidéki csoport, egyéni látogató az emlékfal tövébe helyezett mécsessel és koszorúk elhelyezésével fejezi ki tiszteletét Csukás István nagyszerű munkássága előtt.

Forrás: Csukás István: Álmomban otthon jártam: Írások a szülőföldről.- Kisújszállás, 2019.- 257-264. p.

Hild János díj bronz plakettek – Kisújszállás, 2017

Kisújszállás Város Önkormányzata, kiemelkedő és példaértékű városfejlesztő tevékenységéért, az e téren elnyerhető legmagasabb kitüntetést, Hild János Díjat vehetett át 2016-ban. Az eredeti érem mindkét oldalát ábrázoló, felnagyított plaketteket Pintér Attila öntötte bronzba, amit jól látható helyen, a Városháza előtt álló városmakett talapzatán helyeztek el. Az avatásra, a város újratelepülésének 300. évfordulója alkalmából ünnepi, kulturális emlékévnek nyilvánított esztendőben, a Városnapok programsorozat részeként került sor 2017. augusztus 18-án.

Forrás: Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2018-as évre.- Kisújszállás, 2018.- 157. p.

Vajda Lajos bronz dombormű és emléktábla – Kisújszállás, 2016

Vajda Lajos (1892-1927), a kisújszállási születésű, fiatal honvéd az I. világháborúban egészségügyi katonaként, szanitécként szolgált. Századparancsnoka hamar felismerte, hogy szuggesztív ráhatásával segíteni tud sérült bajtársain, ezért a „bénák gyógyítójának” nevezte ki. Különleges módszert használt: a magyar és német katonatársait egy sorba állította, egymástól másfél méterre, hogy kezük ne érjen össze. A sor elején kezdte a hipnotizálást, két kézzel a betegek szeme előtti zongorázó kézmozdulatokkal. Az álomhoz hasonló állapotot idézett elő ezzel, melyben a betegek – önmagukat gyógyítva - folytatták a kötelező láb- és kézmozgató gyakorlatokat. Gyógyító munkáját egészen a háború végéig folytatta, igen sikeres eredménnyel. Rácz Tibor, a Vajda család jó ismerője, emléktábla állítását kezdeményezte az egykori hipnotizőr emlékére, mely ötletet a Városvédő és -Szépítő Egyesület felkarolta. Így került sor az avatásra 2016. július 22-én az egykori lakóház, a Petőfi utca 30. számú ház falán. Az emléktáblát Pintér Attila tervezte, melyen Vajda Lajos általa készített bronz arcmása látható Oláh László műköves mester vésett kőtábláján.

Forrás: Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2017-es évre.- Kisújszállás, 2017.- 140-143. p.

„Az igazi Pom Pom” krómacél installáció (társalkotó Rajcsók Attila) – Kisújszállás, 2016

Csukás István (1936-2020) születésének 80. évében, 2016. szeptember 23-án délután, a Kisújszállás hazavár és a Kivilágos Kivirradtig Fesztivál keretében avatta fel a város Csukás István egyik legismertebb, -kedveltebb mesefigurájának, Pom Pom-nak a szobrát. A Kossuth utca iskolával szemközti részén kialakított téren álló különlegesen egyedi, krómacél térinstallációt Pintér Attila Rajcsók Attila szobrászművésszel együtt készítette. Az avatás óta iskolás csoportok és egyéni érdeklődők érkeznek folyamatosan, hogy együtt fényképezkedjenek a „ringatózó ágon” ülő és őket váró Pom Pom-mal.

Forrás: Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2017-es évre.- Kisújszállás, 2017.- 172-176. p.

Kiss Tamás költő egész alakos bronz szobra – Kisújszállás, 2015

Kiss Tamás (1992-2003) költő, lelkész, irodalomtudós Kisújszállás szülötte, aki itt töltötte gyermekkorát, iskolaéveit, majd egyetemi tanulmányaitól kezdve Debrecenben élt. Ide köthető emlékeiből fakadó Réti fűz és Péterszállás című verseit sok helyi rendezvényen idézik. A város önkormányzata - a költő emlékének tiszteletére - egész alakos bronz szobor elkészítésével bízta meg Pintér Attilát A számtalan felajánló támogatásával, a Városvédő és -Szépítő Egyesület koordinálásában megvalósult szobrot – mely sütői mészkőpadon ülve, ereje teljében, karakteres külsejű, jóságos emberként jeleníti meg a költőt - 2015. október 23-án, Kiss Tamás családjának jelenlétében, ünnepélyes keretek között avatták fel a Református templom előtti téren.

Forrás: Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2016-os szökőévre.- Kisújszállás, 2016.- 186-191. p.

Város-makett (bronz, társalkotó Petrika Kristóf) és Humán Napóra (mészkő) – Kisújszállás, 2014

2014. augusztus 20-i avatása óta a Városháza előtti teret díszíti két különleges, a város lakói és az idelátogatók körében nagy népszerűségnek örvendő képzőművészeti alkotás. A Város-makett Kisújszállás központját, jellegzetes épületeinek bronzba álmodott, kicsinyített mását ábrázolja, a mészkőből készült Humán napóra közepére állva pedig árnyékunk válik az idő mutatójává. Mindkét alkotás Pintér Attila keze munkáját dicséri, akinek a makettek megalkotásában Petrika Kristóf is segítségére volt.

Forrás: Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2015. közönséges évre.- Kisújszállás, 2015.- 152. p.

Piacos fiú egész alakos bronz szobra – Kisújszállás, 2014

2013-2015 között zajlottak azok a városfejlesztési munkálatok, melyeket „A kisújszállási városközpont funkcióbővítő fejlesztése” címmel, uniós támogatás keretében valósított meg a város. E nagyszabású beruházás keretében adott megbízást az önkormányzat Pintér Attila részére, egy egész alakos szobor elkészítésére. Az alapötletet egy régi képeslap adta, melyen a Városháza előtt megálló, piacról, vagy a melegvizes kútról hazafelé tartó, karján két kannát cipelő parasztfiút örökített meg az akkori fényképész. A Kálvin téren, a régi Piaccsarnok üzletsorai előtt, a Református templommal átellenben alakították ki azt a teresedést, ahol felállításra került a Piacos fiú szobra. A képeslapon látottra megszólalásig hasonlító bronz-fiút a művész egyik kezében – az eredetiek szerint – kannával ábrázolta, másik kezébe viszont egy zöldségekkel megrakott kosarat „adott”, melyből egy liba feje kandikál elő. A szobrászművész olyan élettelin alkotta meg a múlt század eleji képeslapon látott, mezítlábas fiú szobrát, hogy előtte állva szinte érezhető a régi idők hangulata. Nem véletlen, hogy mind a város lakói, mind a vidékről érkezők kedvencévé vált a Piacos fiú. A szobor avatására 2014. június 15-én került sor, nagyszabású ünnepség kertében a Bagaméri Családi Fesztivál részeként.

Forrás: Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2015. közönséges évre.- Kisújszállás, 2015.- 136-137. p.

Bagaméri bronz és mészkő szobra – Kisújszállás, 2013

„… boldogan vettem a hírt a Bagaméri szobor avatásáról! Csodálatos, hogy egy gyerekkori emlék testet ölt, szoborrá válik – és a kisújiak szeretete veszi körül. Ennél szebbre nem is vágyom.” – írta Csukás István üdvözlő levelében, melyet a Bagaméri szobor avatására küldött a város lakóinak. 2013. szeptember 28-án sok kisújszállási – köztük az alkotó, Pintér Attila – álma vált valóra, amikor lekerült a lepel a régen várt szoborról, melyet a Csukás István munkássága iránti tiszteletből rendelt meg a város és készített el a művész. Bagaméri alakja – kit sokan a Keménykalap és Krumpliorr című nagysikerű ifjúsági regényből és az ebből készült, 1975-ben a X. Hollywoody Televíziós Fesztiválon Nagydíjas, valamint az Év Legjobb Gyermekfilmje Díjas filmsorozatból ismernek – valós személy volt. Bagaméri Mihály az 1930-as években, a Vigadó előtt árulta fagylaltját egy kocsiból az arra járóknak. Ezen élmény alapján alkotta meg az író a népszerű figurát, akit Alfonzó alakított felejthetetlenül a filmben. A mészkő talapzaton, fagylaltos kocsija mellett álló Bagaméri szobra jó példája a művész jellemábrázoló, szellemidéző képességének. „… szobrában sem a fagylaltos kocsi hitelessége, az alak portréhűsége … izgatta, hanem a másokat szolgáló emberség különös titka. … nem egyszerűen egy a cukrászmesterség perifériáján mozgó vándor árus közönségnek, időjárásnak és évszakoknak kiszolgáltatott alakja kerül elénk, hanem a történelem földközeli, személyes és mélyen megélt valósága. Az alföldi városok mesterembere, aki a földeken paraszt, a legelőn pásztor, a műhelyében iparos, a városában polgár. Az ember, aki megtanult élni és megtanult túlélni, mégpedig akképpen, hogy megőrizte őseinek tartását.” – mondta a szoborról és annak alkotójáról Antall István, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője.
Bagaméri bronzba lényegült személyét az avatás pillanatában megszerették a város lakói és az arra járók. Sosincs egyedül… most is a régi helyén állva, minden nap mosolyogva kínálja fagylaltját az arra járóknak, akik kedvesen visszamosolyognak rá, megsimogatják tölcsért nyújtó kezét, kötényét, sapkáját. Megnézik a fagylaltoskocsi elején elhelyezett bronz táblát, melyen Csukás István írja pergamenre a kisújszállási élményeit felelevenítő Rigmus két hangra című verse néhány sorát, a gyerekek pedig örömmel fedezik fel rajta kedves mesefiguráikat.

Forrás: Csukás István: Álmomban otthon jártam: Írások a szülőföldről.- Kisújszállás, 2019.- 206-225. p.

Bárány-kút bronz vízköpői - (a kőtáblát Oláh László készítette, a kutat Nagy István tervezte) – Kisújszállás, 2010

Sok kisújszállási lakos fogyasztotta, használta az Arany János utca végén évtizedek óta vékony csövön folydogáló meleg, artézi vizet, melyet 2010-ben az Ifjúsági szálláshely megépítése miatt arrébb kellett helyezni. Nagy István Zoltán képviselő elképzelése alapján, a Városvédő és -Szépítő Egyesület koordinálásában, - számtalan vállalkozás, magánszemély és civil szervezet támogatásával - a Csónakázó tó délkeleti oldalán készült el az a kút, melyet kulturált körülmények között használhatnak azóta a lakosok. Bárány kút lett a neve, köszönhetően annak a két bronz bárány fejnek, melyek „szájából” folyik a víz. A sok arra járó simogatásától mindig fényes bárányfejeket Pintér Attila készítette az egyesület megrendelésére a terméskőből (Bocskai kő) készült falra. Az egyesület tagjainak közreműködésével fa korlát és fából készült, dekoratív tető is került a kút fölé, mely az Ifjúsági szálláshelyet építő erdélyi ácsok szakértelmének köszönhető. Így vált a kút nemcsak hasznos, hanem látványos találkozó helyévé a városnak.

Forrás: Kisbíró.- 2010. december 18.- 5. p.

Kiss Tamás költő bronz portré domborműve a költő szülőházán (a kőtáblát Oláh László tervezte és készítette) – Kisújszállás, 2006

Kiss Tamás (1992-2003) József Attila Díjas költő, városunk Pro Urbe és Gaál Kálmán Díjas elszármazottja. Egykori, Mária Terézia körúti, ma Ady Endre utca 15. szám alatti szülőházát emléktáblával jelölték meg tisztelői 2006. szeptember 24-én. Az ünnepségre, melyen több százan vettek részt, köztük Kiss Tamás családja és fia, Kobzos Kiss Tamás lépett fel előadóként, az Elszármazottak Találkozója részeként került sor a Városvédő és -Szépítő Egyesület és az Öregdiákok Baráti Köre szervezésében. Oláh László műköves mester tervezte azt a vésett kőtáblát, melyet a Pintér Attila által, a költőről készített bronz, portré dombormű díszit. Avatása óta minden Elszármazottak Találkozójának egyik programeleme az emléktábla megkoszorúzása.

Forrás: Kisbíró.- 2006. október 7.- 13. p.

Zsoldos István bronz portré domborműve (a kőtáblát Oláh László tervezte és készítette) – Kisújszállás, Morgó csárda, 2005

2005. szeptember 16-án, a Kulturális Örökség Napjai alkalmából, meghitt ünnepség keretében avatták fel azt az emléktáblát, mely Zsoldos István tanár úr – aki tehetségét, tudását felhasználva mindig a közjót szolgálta - városért tett, példaértékű munkásságának állít emléket. Az Oláh László műköves mester által készített, vésett táblára Pintér Attila formázta bronzba a helytörténeti kutató kifejező portréját, melyet a Petőfi és Nagy Imre utca sarkán álló Néprajzi Kiállítóterem, az egykori Morgó csárda falán helyeztek el.

Forrás: Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2006-os közönséges évre.- Kisújszállás, 2006.- 194. p.

Dr. Petkovics Tamás bronz portré domborműve (a kőtáblát Oláh László és Oláh Miklós tervezte és készítette) – Kisújszállás, 2002

A Városvédő és -Szépítő Egyesület - több száz városlakó és elszármazott adományából - emléktáblát helyezett el dr. Petkovics Tamás, a város és a környező települések nagytudású, elismert és szeretett körorvosának egykori, Kálvin utcai otthona falán. Az avatására 2002. szeptember 29-én került sor, a doktor egykori betegei, tisztelői körében, bensőséges ünnepség keretében. Pintér Attila készítette el az orvos portréját ábrázoló bronz domborművet, melyet az Oláh László és Miklós által készített vésett kőtáblán helyeztek el.

Forrás: Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2003-as közönséges évre.- Kisújszállás, 2003.- 216-220. p.

Megjegyzés
A Dr. Petkovics Tamás, Zsoldos István, Kiss Tamás, Csukás István portré domborművek, valamint a Bárány kút vízköpői a Városvédő és -Szépítő Egyesület megrendelésére és finanszírozásából készültek.
A Bagaméri és a Kiss Tamás szobor, a Város-makett és Humán Napóra létrejöttét, valamint az I. világháborús emlékmű restaurálását javarészt az NKA (Nemzeti Kulturális Alap) támogatta.
A Pom Pom és a Kiss Tamás szobor az NKA és a Borsodi Műhely támogatásával készült el.
A Piacos fiú szobra Európai Uniós pályázaton nyert településfejlesztési beruházás keretében valósulhatott meg.
A Vajda Lajos emléktáblát Rácz Tibor finanszírozta magánszemélyként.
A támogatásokban és a kivitelezés helyszíni munkálataiban minden esetben nagy részt vállalt Kisújszállás Város Önkormányzata.
Szinte mindegyik alkotás létrejöttét jelentősen támogatták magánszemélyek és cégek is közadakozással.

Restaurálás, szoborfelújítás

2019, Kisújszállás: I. világháborús emlékmű (Tápai Antal - IV. Béla futára c. bronz lovas szobra) belső vázrendszerének cseréje, Györfi Balázzsal közösen, Györfi Sándor Kossuth díjas szobrászművész műhelyében, Karcagon

2014, Kisújszállás: I. világháborús emlékmű (Tápai Antal - IV. Béla futára c. bronz lovas szobra) újra patinázása, impregnálása és kő talapzatának felújítása

Érmek, plakettek

Országos „Szép magyar beszéd verseny” kétoldalas bronz emlékérme (Móricz Zsigmond Gimnázium számára) - Kisújszállás, 2019

Dr. Petkovics Tamás Szociális és Egészségügyi Díj kétoldalas emlékplakett (az Önkormányzat számára) – Kisújszállás, 2014

Értéktár
Kisújszállási Települési Értéktár Bizottság

Kisújszállási Települési Értéktárba felvett értékek